Vadászidény

A vadászidényt mindig miniszteri rendeletben állapítják meg az adott évre (a vadászati év március elejétől következő év február végéig tart). A vadászidény minden vadállat esetében változó, életritmusuk, párzási szokásaik határozzák meg. Ha egy vadfajra nem jelölnek ki vadászati idényt, akkor tilalom alá esik, az adott évben nem lehet rá vadászni. Általában a szarvasbikára szeptember elejétől, január végéig lehet vadászni, míg az őzbakra április közepétől szeptember végéig. A vaddisznóra egész évben, míg nyúlra, fácánkakasra szintén az őszi-téli időszakban lehet vadászni (de például fácántyúkra vadászati tilalom van). Rókák, pockok, mosómedvék egész évben kilőhetők. A kijelölt vadászidényen kívüli vadászat illegális.

 

A vadászatra vonatkozó törvényi, jogszabályi előírások megsértője az orvvadász vagy vadorzó. Az illegális vadászatot folytatók nem a vadászati idényben lövik ki az állatokat, vagy nem rendelkeznek vadászengedéllyel, vadászvizsgával, esetleg nem megengedett eszközökkel ejtik el a vadállatot, illetve nem a saját vadászterületükön dolgoznak. A leggyakoribb orvvadászok a védett fajokra specializálódtak, mert ezek értéke igen magas a feketepiacon. Magyarországon nagyon sok védett madarat lőttek már le, köztük olyan fajok példányait is, melyeket kihalás fenyeget. Ezeket a kilőtt állatokat elsősorban Olaszországba viszik, ahol ételspecialitást készítenek belőlük.

 

A vadászfegyverek közé az íj, a kés, a lőfegyver tartozik, vagy régebben a dárda is, még régebben pedig bármilyen éles tárgy, nagy kő szóba jöhetett. Ma már a legtöbben lőfegyvert használnak. Az íjjal való vadászat kimondott kuriózum, külön rendezvényeket szerveznek erre a fegyvernemre és kevés helyen alkalmazzák. A vadászkés inkább csak segédeszköz, állatok elejtésére nem használják.